Az előző félévben kicsit túlléptem a határokat. A barátaimmal való társasági bulik során egyre többször ittam alkoholt, és bár mindig csak „bulizós ivásoknak” tűntek, mégis valami megijesztett. Először nem is vettem észre, de ahogy telt az idő, észrevettem, hogy egyre több alkalom van, amikor a hétvégék nagy része alkoholfogyasztással telik. Persze, mindenki ezt csinálja, és mindig volt egy jó indokom: „Csak most, csak ezt a hétvégét”. De valami nem hagyott nyugodni. Kérdések kezdtek foglalkoztatni: vajon nem léptem-e át egy határt? Lehet, hogy mindezt egyre jobban hozzászokásnak érzem, vagy mi van akkor, ha egyszerűen nem tudok majd megállni? Aggódtam, hogy nem váltam-e alkoholistává, és hogy az ártatlan szórakozás mögött valami komolyabb probléma húzódik. Bár próbáltam megnyugtatni magam, hogy semmi baj nincs, a kérdések nem hagytak nyugodni. Most már jobban odafigyelek arra, hogy ne hagyjam eluralkodni az alkoholt az életemben, és komolyan veszem, hogy mi történik, ha túlzásba esek.
Sokat segített, hogy a Felépülök Családi Felépülési Központ weboldalán alaposan utána tudtam nézni, hogy mik is az alkoholizmus jelei. Az alkoholizmus jelei, fokozatai és az alkoholbetegség felismerése sokszor nem olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik. Az alkoholizmus nem csupán a részegség jele, hanem egy fokozatosan kialakuló és hosszútávon súlyosbodó probléma, amelynek a felismerésében kulcsszerepe van a toleranciaszint és a kóros ivási szokások megértésének. Az alkohol pszichoaktív anyagként rendkívül addiktív, és a rendszeres fogyasztás előbb-utóbb a toleranciaszint növekedéséhez vezethet, ami folyamatosan magasabb alkoholfogyasztást eredményezhet. Mivel az alkohol mindenkinél más hatással van, az ivás szociális, kóros, vagy alkoholbetegséggé válhat.
A WHO ajánlása szerint a heti 2 egység alkohol a nők, és a 4 egység a férfiak számára nem jelentene problémát, de figyelmen kívül hagyja, hogy az alkohol addiktív potenciállal rendelkezik. Ezért aki rendszeresen iszik, kockázati ivóvá válik, még akkor is, ha a hatás nem feltétlenül azonnal látszik. A kóros ivás jelei közé tartozik a gyakori alkoholfogyasztás, a problémákra való hivatkozás és a szociális életben való zűrzavarok, míg az alkoholbetegségnek a legnyilvánvalóbb jelei a kontrollvesztés, a fokozódó bűntudat és a mindennapi ivás.
Alapvetően három alkoholista típust különböztethetünk meg: a szinten tartó alkoholistát, aki rendszeresen, de nem nyilvánvalóan szenved az alkoholfüggőségtől; a kontrollvesztő alkoholistát, aki képtelen mértéket tartani, és az általános alkoholistát, aki mindkét viselkedést ötvözi. Fontos megjegyezni, hogy az alkoholizmus fokozatai a betegség progresszióját mutatják, és minél később kerül felismerésre, annál nehezebb kezelni. A legnagyobb probléma, hogy sok esetben az érintettek és környezetük nem ismerik fel az alkoholproblémát, míg az alkoholizmus előrehaladott stádiumaiban az életminőség és a kapcsolatok súlyosan romlanak. A legjobb lépés a probléma korai felismerése és kezelése, mivel a betegség kezelése a korai szakaszban sokkal hatékonyabb, mint később.
